Vadzsramálá összes írása

Sok ember azonosítja magát annak a nemzetnek a jellemző vonásaival, amelyhez tartozik. A Buddha azonban nem egy meghatározott nemzetnek adta tanításait, hanem mindenkinek, aki tanácsért vagy tanításért fordult hozzá. A nemzet fogalma nagyon hasonlít az egyéni „én” fogalmához. Az ilyen fogalmak behatárolják a fejlődés lehetőségeit, melyek elé mi magunk állítunk korlátokat, amikor önmagunkat vagy egy adott nemzetet kötött és rögzített tulajdonságokkal határozzuk meg.

A buddhizmus növekvő népszerűségének titka, hogy nem csupán utat mutat az embereknek a belső és a külső békéhez, hanem azt is megtanítja, hogyan lehet ezen az úton lépésről lépésre haladni. A nyugati emberek nagyra értékelik, hogy a Buddha tanítása konkrét módszereket ad a kezükbe, melyek segítenek abban, hogy jótékony változtatások révén életük mesterévé váljanak.

 
Őszentsége a XIV. Dalai Láma tavaly augusztusban a világ 44 országából közel tízezer embert vonzott mágnesként a felújított Zürich-Oerlikon Stadionba, ahol elbűvölte hallgatóságát. Őszentsége nyolc napon át adott tanítást két kedvelt szövege, a Bódhicsarjávatára és a Bhávanákrama alapján. A tanítás központi témája az volt, hogy miként legyünk úrrá a szenvedéshez vezető érzelmeken.

A Buddha élettörténetéről írott szanszkrit, páli és kínai források elvarázsolnak szóképeik erejével és teljességével, s a mítoszok és mesék világába vezetik el az olvasót. Buddha történelmi élete — melynek bizonyíthatóságára a Nyugat oly nagy súlyt helyez —, felfejthetetlen egységbe fonódik össze a mítosszal.

Láma Anagarika Govinda 1998 december 17-én lenne éppen 100 éves. Gyakran a buddhizmus nyugati úttörőjének nevezik őt, aki hidat vert kelet és nyugat között. Azóta a Dharma, s különösen annak tibeti hagyománya is gyökeret eresztett nyugaton, és tisztázódott számos félreértés, amelyek szétoszlatásán Govinda Láma az ötvenes és a hatvanas években oly sokat fáradozott.