2010-ben nálunk kelt fel a nap

Az elmúlt időszakban több olyan esemény létrejöttéhez volt közünk, amelyek messze túlléptek közösségünk formális határain. Budapesten járt Őszentsége a Dalai Láma, mi adtunk otthont az Európai Buddhista Unió (EBU) éves közgyűlésének és a nyugati buddhista tanítók találkozójának, Sopronban megszerveztük és lebonyolítottuk a II. Kelet Fénye fesztivált, ismét részt vettünk a Világvallások Hete rendezvénysorozatán. Ragyogott Magyarországon a Keleti Nap 2010-ben.

Nagy rendezvények voltak ezek, amelyek rengeteg szervezési munkát adtak közösségünknek és a társszervezőknek, mindenekelőtt a Tan Kapuja Buddhista Főiskolának és a Magyarországi Karma Kagyüpa Közösségnek; lebonyolításukat számos önkéntes önzetlen munkája tette lehetővé. A gyümölcs, amit e rendezvények a hazai buddhista közösségeknek és az összes többi érdeklődőnek nyújtottak, mérhetetlenül értékes. Az utólagos számítások szerint Őszentsége közel százezres tömegnek adott szellemi muníciót tanításával. Ez a hatalmas szám azt jelzi, hogy nagyon erőteljes érdeklődés mutatkozik a hiteles szellemi tanítások iránt.

Az EBU-találkozó nemzetközi kapcsolataink építése miatt fontos esemény. A szervezet keretei között futó projektek a buddhista út európai közegben felbukkanó jellegzetes problémáit és lehetőségeit tárgyalják. Az évenkénti találkozók alkalmat kínálnak arra, hogy megismerjük egymás tapasztalatait, ötleteket merítsünk a saját közösségeinkben megjelenő nehézségek kezelésére. Az elmúlt év őszén mi láttuk vendégül a nemzetközi szervezet képviselőit a Velencei tó partján.

Különleges élmény volt Stephen Batchelor buddhista tanító és író előadása. A buddhizmus európai megjelenéséről, helyi jellegzetességeiről mesélt. Elbeszélése szerint már 1910-ben kezdett kibontakozni Európában a buddhizmus iránti érdeklődés. Sőt, a történeti Buddha minden valószínűség szerint ismerte az európai gondolkodás bölcsőjének tekintett görög kultúrát. Sok jelentős európai művészt és gondolkodót inspirált a Buddha tanítása. Nietzsche egyenesen az európai Buddhának nevezte magát. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy fontos megőriznünk az európai buddhizmus sokszínűségét. Arra buzdított, hogy örüljünk ennek a változatosságnak és keressük egymással a kapcsolatot, a tapasztalatcserén keresztül inspirálva egymást.

A formális programban a fiatalok projektjébe kapcsolódtam be – hátha nem veszik észre, hogy már kinőttem közülük. A csoport létrehozott egy Facebook-oldalt, ahol a virtuális közösség tagjai kapcsolatot tarthatnak egymással, megoszthatják tapasztalataikat, vagy akár nemzetközi rendezvényeket szervezhetnek.

A nemzetközi találkozó fontos része volt a közös kirándulás: vendégeinket balatoni hajózásra hívtuk, Siófokon jártunk, és megtekintettük a tihanyi apátságot.

Sopronban immár második alkalommal került megrendezésre a Kelet Fénye fesztivál, amelynek ezúttal a magyarság és a Kelet kapcsolata volt a fő témája. Úgy éreztük, hogy a modern Magyarországon az ősi Kelet bölcsessége felé fordulni nem teljesen kézenfekvő lépés. Valahogy meg kell magyaráznunk – talán elsősorban önmagunknak –, mi vonz bennünket a buddhista hagyományban, miért érezhetjük könnyedén magunkénak ezeket a tanításokat.

Az előadók megpróbálták feltárni a magyar nép őstörténetének azon területeit, amelyek csatlakozási pontok lehetnek a Kelet tanításaihoz. Ezeket megismerve már nem is tűnik annyira távolinak a Távol-Kelet. A két világ közti hidat jelképező, szimbolikus jelentőségű gesztusként a rendezvénysorozatot és Hummel Rozália kiállítását India magyarországi nagykövete, Őexelenciája Gauri Shankar Gupta nyitotta meg.

Kultúránk keleti szálait népmeséink és népzenei világunk mellett régészeti bizonyítékok támasztják alá. Sziránszky „Regős” József a zene eszközeivel, Somi Panni és a Sivasakti Kalánanda Táncszínház a mozgásművészettel, Halmy György filmjeivel, Hummel Rozália Rádhiká gyönyörű festményeivel érzékeltette azt a szellemi közösséget, amely összeköt bennünket a Kelettel.

Gyermekeink keleti játszóházban tehettek kis kulturális kirándulást. Meditációs foglalkozások, masszázs segítettek a résztvevőknek belelazulni az egzotikus atmoszférába.

Az előadók (Csörgő Zoltán, Gesztelyi-Nagy Judit, Halmy György, Lílávadzsra Pressing Lajos, Mireisz László, Obrusánszky Borbála, Tarr Bence László) a buddhizmusnak és a fesztivál fő témájának egyaránt ismert és elismert szaktekintélyei. Előadásaik a visszajelzések alapján mélyen megérintették a hallgatóságot, s úgy éreztük, a rendezvény megérte a szervezéssel járó fáradozást.

A jövőben mégis más struktúrában kívánjuk megrendezni a Kelet Fényét. Az egy hétvégére besűrített sok program helyett inkább a rendszeres, folyamatos jelenlétet igyekszünk megvalósítani. Így azok is bekapcsolódhatnak a közösség munkájába, akik az adott hétvégén épp nem érnek rá. A folyamatosságnak más értékes vonzata is lehet, hiszen ezzel lényegesen több alkalmat teremtünk a kapcsolatteremtésre, közösségi életre, meditációra, tanításra és tanulásra.

Köszönet a Buddhista Missziónak az anyagi és erkölcsi támogatásért, Lílávadzsrának az előadásért, az ötletekért és a szervezési segítségért, az előadóknak a magas színvonalú előadásokért, a Pro Kultúra Nonprofit Kft.-nek a lehetőségért és a pénzügyi támogatásért. Külön köszönet illeti Gíta Martos Virágot, aki a fesztivál megvalósulásáért a legtöbbet tette.