A haiku

Bizonyára nem lehet a haikuról olyat írni, amit más már ne említett volna meg, ezért e rövidke írásunk csupán röpke ismertető, s idézője híres költőknek. Az alább idézett írások némelyikének nem ismerjük még a szerzőjét sem, ám ahol legalább a lelőhely ismert, azt közreadjuk. Nem titkolt célunk ezzel az is, hogy az érdeklődő olvasónak ötleteket adjunk.

„A haiku nem 17 szótag, hanem egy pillanat.“

„Az »én« része a mindenségnek, és a mindenség benne van az »én«-ben. Ha sikerül egy haiku olvasása közben megérezni a virág illatát, az őszi szél nyirkos hidegét, akkor egy világgal leszünk gazdagabbak e három sor által, a saját rejtett világunkkal.“

Ha dolgozatunk tárgyát megkíséreljük »tudományosan« definiálni, tucatnyi leírását találjuk annak, hogy mi tekinthető haikunak. Én személy szerint például szöveges mandalának »érzem«; a legjobb meghatározás azonban mégiscsak a www.nexus.hu/haiku honlapon olvasható, íme:

„A haiku olyan 3 sorból álló, 17 szótagú vers, amelyben a sorok 5-7-5 szótagból állnak.De ettől még nem lesz a szöveg haiku. A haikunak meg kell felelnie néhány elvárásnak:

• 1. Érződjön rajta a »vu-si«, a »semmi különös« taoista szellemisége.
• 2. Éreztesse a »szabit«, azt a fajta egyedüllétet, amely segíti az »én« -t feloldódni a szemlélt világban.
• 3. Fejezze ki a »vabi« érzését, a rádöbbenést az egyszerű dolgok létének egyszerűségére.
• 4. Érződjön rajta az »avare«, a bánatos visszatekintés a múltba, de nem a bánkódás, sopánkodás és egyéb szentimentális nyavajgás.
• 5. Az egész verset lengje át a »jugen«, a leírhatatlan, kimondhatatlan misztikus hangulat.
• 6. Ne szóljon a mához, ne szóljon a tegnaphoz, és ne szóljon a holnaphoz sem.
• 7. Ne magyarázzon el semmit.
• 8. Ne értelmezze a világot.
• 9. Ne fejezzen ki érzelmeket közvetlen módon.
• 10. Csak mutasson rá valamire,»éppen akkor«, »éppen úgy«, »éppen ott«.

Ha ezeket nem tudja megvalósítani, de véletlenül 3 sorba sikerül 17 szótagot és 5-7-5 bontásban begyömöszölni, azt nem nevezzük haikunak.“

Itt az ideje, hogy egy igazi haikut következzék, ínyenceknek eredeti hangalakkal is. Figyeljük meg a hangfestő-, hangulatkeltő kifejezések használatát!

(Macu Basó  (1644 - 1694) verse, Vihar Judit fordítása. Lelőhelye: www.haiku.hu/szepese.html. Az érdeklődő e helyen remek tanulmányt talál, szerzője  Szepes Erika, címe: Ezredvégi önarcképünk: a haiku.)

A magyar haiku

Bizony, van magyar haiku is: anyanyelvünk rendkívüli módon alkalmas a verselésre, versfordításra. Kiváló költőink fordítottak magyarra haikut: Kosztolányi Dezső, Tandori Dezső, Képes Géza, Weöres Sándor, Károlyi Amy, Fodor Ákos… a felsorolás korántsem lehet teljes.

Idézeteink megint Macu Basó versei, a fordító Tandori Dezső. Szándékosan választottunk a verseket a nyárról!

»Saját« haikut itt Pilinszky Jánostól idézünk, a legismertebbet, a »Négysorost«:

Alvó szegek a jéghideg homokban.
Plakátmagányban ázó éjjelek.
Égve hagytad a folyosón a villanyt.
Ma ontják véremet.

E vers a Hobo Blues Band »Vadászat« című lemezéről is ismert…

Látnivaló, hogy a haiku – ellentétben a korábban említettekkel – korunkban a szabadvershez válik hasonlóvá: nem számít a szótagszám, a sorok száma, sőt címe van (!); ami számít, az a tartalom, az üzenet, a már említett »semmi különös«.

…és hogy mi a haiku jövője?

Íme az »alkalmazott haiku«, példa a XXI.század népművészetére – ismeretlen a szerző! –, a haiku mint a számítógép-program hibaüzenete:

(További gyöngyszemek találhatók a www.magyarcitrom.hu/haiku honlapon.)

Azoknak, akik e tárgykörben további olvasnivalót keresnek, ajánljuk az alábbiakat:
Haikuk és wakák.Japán versek. Szukits könyvek, 2001.
Miklós Pál: A zen és a művészet. Lazi Bt. Kiadása, 2000.