Az egyház szervezeti felépítése

A Buddhista Misszió alapítása óta az Árya Maitreya Mandala külföldi szervezeteitől átvett egyházi alkotmány szerint működött. Az 1990-es bejegyzést követően szükségessé vált az új magyarországi egyházjogi törvénnyel összhangban lévő, korszerű és az egyházszervezés feladataihoz alkalmazkodó szervezeti és működési szabályzat kidolgozása, különösen mert a korábbi alkotmány sok szervezeti és gazdálkodással összefüggő részletkérdést szabályozatlanul hagyott. E munkát a Buddhista Misszió Egyházi Tanácsa 1990-1993 között végezte el jogi szakértő bevonásával, s az új szervezeti és működési szabályzat 1994 januárjában került beiktatásra.

A szellemi tanítások hibátlan áthagyományozását biztosítandó, a Buddhista Misszió felépítésében szigorú vallási hierarchia érvényesül, a szervezeti és gazdálkodási kérdésekben azonban az új alkotmány biztosítja a demokratikus, közösségi ellenőrzést.

A Buddhista Misszió kisegyház, melynek kb. 1500 híve és pártoló tagja van. A szorosabban vett egyházi hierarchiának három szintje van, melyeken tanulmányok elvégzése, a közösségben végzett munka és az egyéni erkölcsi-szellemi fejlődés függvényében lehet előrejutni. Az egyházközösségben jelenleg nyolc felszentelt pap működik; ők jelenleg valamennyien társadalmi munkában látják el feladatukat.

Szervezeti és gazdálkodási kérdésekben a Buddhista Misszió legfőbb döntéshozó szerve az Egyházi Tanács, melyben választott képviselőjük útján a világi hívek is képviseltetik magukat. Az Egyházi Tanács ülései közötti időszakban az egyházi ügyeket a Tanács által minősített többséggel választott ügyvivő intézi, aki egyben az egyház törvényes képviselője is. Egyéb fontos vezetői funkciók a rendi titkár és a gazdasági igazgató, akiket ugyancsak az Egyházi Tanács választ meg.

A Buddhista Misszió legmagasabb egyházi méltósága az ún. mandalácsárja, aki dogmatikai és vallásgyakorlási kérdésekben egyszemélyben jogosult dönteni. Az mandalácsárját az Egyházi Tanács minősített többséggel, életre szólóan választja meg; jelöltként azonban csak az egyház olyan papjai jöhetnek szóba, akik meditációs oktatói kiképzéssel rendelkeznek és a vallásalapítóig visszavezetett mester-tanítvány láncolat keretében részesültek az ún. rendi beavatásban (vonalhordozók vagy vadzsrácsárják).

A Buddhista Misszió valamennyi papja jogosult kis közösségek szervezésére, ezek azonban nem önálló jogi személyiségek és nem gazdálkodhatnak függetlenül. Az egyház híveinek többsége s az egyház központja is Budapesten található, néhány vidéki városban működnek helyi kis közösségek. A Buddhista Misszió egészen 1992-ig nem rendelkezett saját hitéleti objektummal; rendezvényeit és oktatótevékenységét bérelt helyiségekben, valamint a hívek által rendelkezésre bocsátott magánházaknál bonyolította. 1993-ban sikerült adományokból, állami támogatásból és hitelből egy vallási és oktatóközpontnak alkalmas ingatlant szereznie, melyet templomközponttá építettünk ki (Maitreya ház). Ez 2002-ben készült el és került felszentelésre. 2001-ben megvásároltunk egy belvárosi lakást a Móricz Zsigmond körtér közelében, ahol azóta oktatósi és kulturális központot hoztunk létre. A Keleti Kulturális Központ 2004-ben nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt.