Dharma

108-szor kell leborulni, 108-szor mantrázni; A vaisnava 108 szent helyet ismer, a buddhista és a hindu mala 108 gyöngyszemből áll, a buddhizmusban 108 arhatot tartanak számon. Kiterjed e szám a mikrokozmosz és makrokozmosz kapcsolatára. de gyakran feltűnik az indiai mitológiában is. Eredetileg talán a teljességet jelentő 18-at képviselte.

A Buddha saját tanítását gyakran határozza meg középútként. A közép első megközelítésben a szélsőségek, vagyis két ellentét között helyezkedik el. Mi itt, Közép-Európában ugyancsak szélsőségek – földrajzi, történelmi, politikai és társadalmi ellentétek – között élünk. Ezért érdemes megvizsgálnunk, mit is jelenthet számunkra az, amit a Felébredett a "közép" alatt ért.

Végső értelemben a mester mindig belső, csakhogy mi magunk nem vagyunk „végső értelemben”. Ha valaki már kezdetben arra építi szellemi útját, hogy egy belső mester mellett kötelezi el magát, akkor megfosztja magát minden viszonyítási támponttól. Elveszíti annak lehetőségét, hogy segítséget kapjon önmaga valóságos helyzetének értékeléséhez. Ezért van szükség a külső vonalakra, és ezért nélkülözhetetlen először egy külső mester.

A keleti vallásos bölcselet tudomásul veszi az ember kiemelt szerepét a természetben,ebből azonban nem vezet le egy antropocentrikus világképet. Az emberi létforma kiemelt jelentősége az ember különleges képességeivel függ össze, ez a kiemelt szerep azonban nem abszolút, hanem részben ki kell azt érdemelni, részben pedig el is veszíthető.

’Fel kell ismernünk a konfliktustól terhes állapotot, s ismernünk kell a konfliktustól mentes állapotot. E kettő ismeretében a konfliktus nélküli útra kell lépnünk.’

Egy nap egy fiatal buddhista épp hazafelé tartott, amikor elérkezett egy széles folyó partjához. Tanácstalanul bámulta a lomhán hömpölygő hatalmas folyót, és órákon át azon töprengett, hogyan lehetne átjutni egy ilyen széles akadályon.