Az ultimatív meseelemzés!
Legszebb népmeséink a női spiritualitásról, a természetben munkáló magasabb erőkről és a női szellemi energiákról szóló ősi tudást közvetítik. Néphagyományunk a maga rejtett, szimbolikus nyelvén a nyugati kultúrába való beilleszkedés során is megőrizte az Anyaistennő ősi kultuszának nyomait és más, ázsiai eredetű tanokat. A kötet írásainak másik középponti témája a szellemi út során fellépő tudatállapot-változások és különleges lelki élmények...

A szerző meselemzései újszerű, izgalmas megvilágításba helyezik gyermekkorunk kedvelt népmeséit. Megmutatják, hogy a mesék mélyebb értelme rólunk, saját életünkről szól. Mi vagyunk a hős királyfi, aki szembenéz a kihívásokkal és hetedhét országon át, mindenféle veszéllyel megküzd, hogy elnyerje a királylány kezét, megszerezze az aranyalmát, vagy visszahozza a Napot és a Holdat, amit a sárkány elrabolt az égről...
A „nyargaló paripa” némi odafigyeléssel bizalmas hátasállatunkká válhat. De megtörténhet-e ez elménk nyugtalanul kóborló vadlovával is? Ez a könyv a buddhizmus évezredes tapasztalatát sűríti össze és alkalmazza a 21. századi modern ember élethelyzetére.
Tibet szimbólumává vált mindannak, amire a ma embere annyira vágyódik – akár azért, mert már elveszett, akár pedig azért, mert még nem sikerült megvalósítani, vagy mert az a veszély fenyegeti, hogy az emberiség végleg szem elől téveszti…

Az őskorban az Élet Mestere az élő szakrális szubjektum volt, a történeti korban az Élet Mestere a könyv, a szakrális objektum. Az a közvetlen kinyilatkoztatás, ami az őskorban a szakrális ember volt, most a könyv lett. A könyv a riasztó. A kakas, aki megszólal, hogy "Ébredj, ember, nehogy az álmosság démona elaltasson".